Életmód / Egészség / Madárinfluenza

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Madárinfluenza

1./ A madárinfluenza, a "klasszikus" szezonális emberi influenza és az influenza világjárvány (pandémia)

Nagyon fontos a 3 betegség megkülönböztetése, de összetévesztésük is érthető, mivel szoros kapcsolat van a három megbetegedés között.
A betegségek lényeges tulajdonságai!

? Mi a madárinfluenza vagy szárnyasinfluenza?

Alapvetően a szárnyasok fertőző betegsége, amelyet az influenza A vírus különböző altípusai okoznak. A madarak egyes fajai különböző fokban érzékenyek a kórokozóra. A vadonélő viziszárnyasok leggyakrabban tünetmentesen hordozhatják, de a bélsarukkal és egyéb váladékaikkal a környezetbe üríthetik a vírust. A háziszárnyasok a legérzékenyebbek a fertőzésre. Az Ázsiában 2003. vége óta vadmadarak és háziszárnyasok között kialakuló járványokat az influenza A vírus H5N1 altípusa okozza.

Annak ellenére, hogy a madár- vagy szárnyasinfluenza a szárnyasok betegsége, nagyon ritkán, és különleges körülmények között az ember is megfertőződhet és megbetegedhet. Az emberi megbetegedéshez a fertőzött állattal való nagyon szoros, közvetlen kontaktus szükséges. A madárinfluenza vírus bélsárral, váladékokkal, vérrel terjedhet állatról emberre (pl. baromfitelepek, feldolgozóipar). 2003. decembere óta a világon összesen 112 személy esetében igazolták a laboratóriumi vizsgálatok, hogy megbetegedésüket a szárnyasok között terjedő influenza A vírus H5N1 altípusa okozta.
A madárinfluenza emberről-emberre terjedésére vonatkozóan nincsenek bizonyítékok.

? Mi a "klasszikus influenza"?

A klasszikus emberi influenza hazánkban minden évben szezonális rendszerességgel, tehát ősszel-télen megjelenő megbetegedés, amelynek kialakulásáért az influenza vírus A, B, vagy C típusa a felelős. A "klasszikus" influenza magas lázzal, köhögéssel, torokfájással, izomfájdalommal járhat. Ez a megbetegedés emberről-emberre terjed, hiszen a közösségekben egymástól kapjuk el, ezért fontos a zsebkendő-használat. A leghatékonyabb védekezés a betegség ellen az influenza elleni védőoltás, amely 60 év felettieknek és krónikus betegeknek minden évben térítésmentesen jár. Ezen kívül pedig, bárki hozzájuthat 50 százalékos támogatással, aki háziorvosával felíratja.

? Mikor alakul ki influenza pandémia vagy influenza világjárvány?

Ha a madárinfluenza vírus genetikailag módosul, kialakulhat olyan változata, amely már képes lesz emberről emberre terjedni, tehát átalakul emberi influenzavírussá, amely az emberek körében járványosan terjed. Elképzelhető, hogy ha az emberek egy időben fertőződnek a klasszikus emberi és a szárnyas influenza vírussal, keverőedényként képesek szolgálni ahhoz, hogy létrejöhessen ez az új vírus altípus, amely képes lesz emberről-emberre terjedni, és ez által világjárványt okozni. A világjárvány kialakulásához az is hozzájárul, hogy a megjelenő új altípus ellen senkiben sem alakulhatott ki védettség. Azonban ez a vírus altípus még nem létezik!

2./ A madárinfluenza terjedése

? Terjesztik-e a vándormadarak a magas patogenitású (megbetegítő képességű) madárinfluenza-vírusokat?

Nem teljesen ismert a vándormadarak szerepe a fokozott megbetegítő-képességű vírusok terjesztésében. A vadonélő víziszárnyasokat tekintik az influenza A vírus természetes rezervoárjának, amelyek valószínűleg évszázadok óta, minden nagyobb baj nélkül hordozzák az influenza-vírusokat. Hordozzák a H5 és H7 altípusokat is, de általában az alacsony patogenitású vírust. A részletes adatok azt jelzik, hogy a vándormadarak fertőzhetik meg a baromfiállományt a H5 és H7 vírussokkal, amelyeknél ezt követő alakul ki a mutáció.

Korábban magas patogenitású vírusokat nagyon ritkán izoláltak vándormadarakból. Ez néhány madarat érintett csak, a szárnyasok között észlelt járványhoz közeli területen. Régóta tartja magát a vélemény, hogy a vadonélő víziszárnyasok nem közvetítik ezeket a vírusokat.

A legutóbbi események viszont valószínűsítik, hogy egyes vándormadarak közvetlenül terjesztik a magas patogenitású H5N1 vírust, várhatóan újabb területekre is.

? A városi galambok és az otthon tartott házi kedvencek (papagáj, kanári, stb), terjeszthetik-e a madárinfluenzát?

Nincsenek veszélyben a galambetetők és ugyancsak nem veszélyesek az otthon tartott kisállatok sem, hiszen igen csekély az esélye, hogy madárinfluenzával fertőzött állatokkal találkozzanak.

A városi galambok Magyarországon egyelőre nem jelentenek potenciális veszélyt, hiszen csekély az esélye, hogy madárinfluenzával fertőzött más szárnyasokkal találkozzanak. Az Európai Unió tagállamai, így Magyarország is figyelemmel kíséri mind háziszárnyas-, mind a vadmadár-állományt. A madárinfluenzával kapcsolatos további állategészségügyi információkért javasoljuk, hogy keresse fel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapját (http://www.fvm.hu/), illetve ügyfélszolgálatát.

? A madárinfluenza terjed-e élelmiszerek közvetítésével?

A madár vagy szárnyas influenzát okozó vírus hőre érzékeny, tehát a szokásos konyhatechnológia alkalmazásával (sütés, főzés) elpusztítható. Még az esetlegesen fertőzött állat húsa és egyéb részei sem közvetítik a fertőzést, ha azok kellő hőfokon, azaz 70oC felett meg vannak sütve/főzve. Mindig lényeges betartani az alapvető higiéniai követelményeket a konyhában is: figyeljünk oda a kézmosásra a főzés, valamint a nyers hússal való munka előtt és után is! Egyébként szigorú állat-egészségügyi ellenőrzés nélkül az Európai Unión kívülről nem kerülhet az országba baromfitermék.

Fontos azonban tudni: a hűtés, fagyasztás nem pusztítja el a kórokozót!

? Könnyen terjed-e a vírus madárról emberre?

Nem. A jelenlegi járvány során ugyan több mint 100 humán eset fordult elő, ez a szám nagyon kicsi, ha az érintett szárnyasok hatalmas számához, és az expozíció számos lehetőségéhez viszonyítjuk, főleg azokon a területeken, ahol gyakori a szabadon tartott baromfi. Jelenleg még nem ismert, hogy egyesek miért betegednek meg, mások pedig nem, a fertőzés hasonló lehetőségei között.


Következő oldal Következő oldal
© halmaz.hu