Az orvos és beteg együttműködése fontos a terápia sikere szempontjából

A GfK LHS Healthcare vizsgálatai, valamint nemzetközi tapasztalatok szerint az orvos és beteg megfelelő együttműködése esetén az egészségügyi ellátás eredményesebb lehet és hozzájárulhat a munkaképes idő kiesése és az esetleg komolyabb beavatkozások okozta társadalmi költségek csökkentéséhez.

Az Európai Gyógyszerértékelési Ügynökség (EMEA) meghatározása szerint a termék és a hozzákapcsolódó információ kizárólag együtt testesíti meg a gyógyszert, azaz a gyógyszer szinte semmit nem ér tájékoztatás nélkül. Egyre több tudományos vizsgálat bizonyítja, hogy ez valóban így van: a gyógyszerrel történő gyógyítás eredményessége jelentősen nő, ha a betegek megértik és átérzik a terápia szükségességét és lényegét.

Az információs társadalom egyik meghatározó jellemzője, hogy megtermelt javaink jelentős része információ és a különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a hasznosulás alapfeltétele a gyógyszerek esetében is a hiteles, megbízható és gondosan célba juttatott információ. Egyre inkább látjuk, hogy magát a gyógyszert nem lehet pusztán a hatóanyag és az ár kérdésére korlátozni, a páciensek számára biztosított személyre szóló, illetve tanácsadás keretében megosztott információ kiemelkedően fontos.

Nemzetközi tapasztalatok szerint az új gyógyszert kapó krónikus betegek 28 százaléka a 10. nap után abbahagyja a gyógyszerszedést. Ez az arány idővel fokozódik – 7-12 hónapon belül már a páciensek 70 százaléka áll le krónikus betegségére kapott gyógyszereinek szedésével.

A GfK LHS Healthcare hazai vizsgálatai szerint a páciensek számára tervszerűen és átfogó módszerekkel eljuttatott információ a krónikus betegségek kezelési hatékonyságát jelentős mértékben képes növelni. Magas vérnyomás-betegség esetében például a betegeknek életük végéig szedniük kellene vérnyomáscsökkentő gyógyszereiket, azonban átlagosan csupán 9 hónapig szednek egy gyógyszert. Az orvos és a beteg együttműködését javító programokkal - pl. ilyen a Nemzeti Népegészségügyi Program részeként futó „Éljen 140/90 alatt!” program - ugyanakkor jelentősen, akár 65 százalékkal is növelhető a gyógyszerszedési idő.

Krónikus betegségek gyógyszeres kezelésének átlagos időtartama Magyarországon, 2005

A gyógyszertámogatás költségét viselő biztosítók kiadásai azonban a gyógyszerek nem megfelelő ideig való szedéséből adódóan nem feltétlenül csökkennek. A GfK LHS Healthcare felmérései szerint ugyanis azoknak a betegeknek az aránya, akik krónikus betegségük kezelésére rendelt gyógyszerük szedését idő előtt abbahagyják és emiatt rövidesen kórházi kezelésre szorulnak, 5-20 százalék között mozog. Ez pedig nagyobb kiadás a biztosítónak, a páciens munkaképtelensége miatt ráfizetés a gazdaság számára, illetve kudarc az orvos számára, hiszen nem tudta megfelelően ellátni betegét. A beteg pedig nem érti, miért került kórházba, pedig orvosnál is járt.

„Az orvos-beteg kapcsolat a mai gyakorlatban ritkán foglal magában együttműködést akár a terápiára vonatkozóan. Amennyiben mellérendelt kapcsolat alakul ki és közös döntés születik a terápiáról, úgy a páciens jobban tud alkalmazkodni a kezelés követelményeihez” – fejtette ki dr. Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője. Ez annak következménye, hogy a páciens több információval rendelkezik, mint azok, akik csak utasítást kapnak. Így maga is jobban megérti, átgondolja a lehetőségeit, és úgy érzi, hogy a végül közösen kiválasztott kezelés a számára legalkalmasabb, tehát hűségesen követi azt. Nem csak a terápiájában alkalmazott gyógyszer adagolását tartja be pontosabban, hanem hosszabb ideig is használja a gyógyszert, ami által nagyobb egészségbeli haszonhoz jut.