|
A stressz gyógytornász szemmel
A stressz elnevezés nem túl régi, Selye Jánostól származik, aki az 1930-as években végezte kutatásait ezzel kapcsolatban. Azonban a stressz nem csak a ma emberét érinti. Stressz mindig volt és mindig is lesz, csak az a kérdés, hogy vagyunk képesek vele megbirkózni.Stressz hatására a szervezetünk mellékveséi adrenalint kezdenek termelni, amely felkészíti a szervezetet a fokozott fizikai megterhelésre, a “küzdelemre”. Hatására a szívben, bőrben és a belső szervekben az erek összehúzódnak és a vér nagy része az izmokba kerül; a májból glikogén kerül a vérbe, biztosítva a szükséges energiát a harchoz.
Az ősembereknél stressznek számított például a vadállatok támadása (vagy éppen elejtése), amely fokozott fizikai aktivitást igényelt ahhoz, hogy el tudjon menekülni az állat elől. Ilyenkor az izmok felkészültsége nem volt hiábavaló, hiszen a futással az erőkifejtéssel le is vezette a felgyülemlett feszültséget. A vész elmúltával a szervezet visszaállhatott a normál kerékvágásba.
A mai világban azonban egész másfajta stressz ér bennünket. Azon problémák megoldási mechanizmusai, amelyek stresszként hathatnak, legtöbbször nem kívánnak fizikai aktivitást. Így aztán a szervezet hiába készül fel a menekülésre vagy éppen a támadásra, az nem valósul meg. Nem futhatunk el a problémák elől. Ezen kívül sokszor nem is csak egy problémával kell szembenézni, hanem több szinten kell megállni a helyünket. (Munkahelyi gondok után otthoni küzdelmek, és akkor még nem is említettük az egzisztenciális kérdéseket). A sok megoldatlan feladat állandósítja a szervezet fokozott készenléti állapotát. A tartós stressz előbb utóbb szorongáshoz, depresszióhoz és rengeteg szervi megbetegedéshez vezethet.
Tartós terhelésre kialakul a magas vérnyomás, az erek elveszítik rugalmasságukat, a szívverés felgyorsul, az emésztőrendszer rossz vérellátása fekélyeket okozhat, a bőr egyes betegségei is a rossz vérkeringés számlájára írhatók, az immunrendszer ellenállóképessége csökken, az izmokban felgyülemlik a feszültség, tónusuk fokozódik – ezeket mind a stressz okozza. Az vázizmok állandó feszülése megváltoztatja a testtartást, melynek hosszantartó fennállása nem csak izomfájdalmakhoz, hanem egyéb mozgásszervrendszeri betegségekhez is vezethet: nyak- hát-, derékfájdalmat, fejfájást is okozhat, akár gerincsérv is kialakulhat.
A stresszre igen érzékeny izmaink például a nyak és a hát területén található csuklyás izmok, a mély hátizmok, karizmok.
Tehát az idegrendszert érő hatás egyéb szervi tünetekben manifesztálódik, de ez egy oda-vissza ható rendszer. Az idegrendszert is lehet befolyásolni, például a vázizmok felől. Azok tudatos ellazítása, nyújtása, a feszültség levezetése valamilyen sporttal, képes áthangolni a szerveztet és megadni a kívánt nyugalmat. A mozgás fokozza az endorfin szintet, amit “boldogság hormonnak” is neveznek. Testedzés hatására T sejtek termelődnek, ami pedig az immunrendszert erősíti. Relaxáció hatására visszaáll a belső szervek felborult vérkeringése.
Ajánlott megtanulni az autogén tréninget, mely a vegetatív idegrendszer tudatos áthangolására tanít meg. Ennél könnyebben, gyorsabban elsajátítható lazító technika a progresszív relaxáció, mely a vázizomzat tudatos megfeszítésén és ellazításán alapszik. Jó hatásúak a streching gyakorlatok, jóga, pilates, lazító gyógytorna.
A sportok közül azok a jó stresszoldók, amelyek nem teremtenek versenyhelyzetet. Ilyen lehet a kocogás, úszás, kerékpározás, tánc. Remek idegnyugtató a séta, kirándulás.
Végezetül ajánlanék néhány bármikor könnyen elvégezhető gyakorlatot. A gyakorlatok végzése előtt nyissa ki az ablakot, a levegőt mindig orrán át szívja be és szájon át fújja ki. A gyakorlatokat ülve és állva is végezheti. Ha bármilyen mozgásszervi problémája van, kérje ki gyógytornász véleményét. NE erőltesse a gyakorlatokat, csak addig végezze, ameddig jólesik.
- Egyenesítsük ki hátunkat, nyakunkat és így bólintsunk előre és vissza. Fej lehajtásakor kifújni a levegőt, emeléskor beszívni. Nyolcszor ismételjük.
- Fordítsuk a fejet mindkét oldalra, ameddig megy, ötször jobbra és ötször balra. Fordításkor beszívjuk a levegőt, középen kifújjuk.
- Közelítsük a jobb fülünket a jobb vállunkhoz, vagyis hajlítsuk a fejet jobbra, de nem a vállat húzzuk fel!!! A levegőt a hajlítás közben beszívjuk, visszatéréskor kifújjuk. Balra ugyanez, váltogatva ötször- ötször ismételjük, mindkét irányba.
- Fejünket jobb kézzel húzzuk el jobbra és tartsuk meg húsz másodpercig. Ugyanezt baloldalra is ismételjük. Egyszer elég mindkét oldalra.
- Körözzünk vállainkkal hátra nyolcszor és előre is nyolcszor.
- Fej mellé felnyújtott jobb karral nyújtózzunk minél magasabbra, nyújtózáskor beszívjuk a levegőt, lazításkor kiengedjük. Karokat váltogatva ötször-ötször ismételjük.
- Két kezünket kulcsoljuk össze és hajoljunk előre a két láb közé, közben kifújjuk a levegőt, véghelyzetben kicsit megtartjuk, majd felnyújtózunk mindkét karral egyszerre és beszívjuk a levegőt. Ötször ismételjük.
Ha kérdése lenne, szívesen válaszolok!
m.gyongyi@gymmozgaskozpont.hu