Életmód / Egészség / Szemelvények a dohányzás ellenes küzdelem eseményeiből

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Szemelvények a dohányzás ellenes küzdelem eseményeiből

Évente világszerte 5 millió ember hal meg a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek következtében. Ha nem történik beavatkozás, ez a szám 2020-ig megkétszereződhet.

Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a világban bekövetkező halálozások 8,8%-ért a dohányzás tehető közvetlenül felelőssé, így a dohányzás az egyik legjelentősebb életmódbeli kockázati tényező. A tüdőrák a férfiak esetében például mintegy 90, a nőknél 70%-ban a dohányzás következménye. De nem csupán a dohányzók egészségére kártékony hatású: a passzív dohányzás a nemdohányzók körében is növeli a tüdőrák és a légzőszervi megbetegedések kockázatát.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1999-ben indította el a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény (FCTC) kidolgozását. Az egyezmény egyrészt iránymutatásként szolgál az aláírók számára a dohányzás okozta betegségek és halálesetek csökkentéséhez, másrészt útmutatást ad a szabályozási keret kialakításához. A Keretegyezményt a WHO 2003. májusi közgyűlésén fogadták el a tagországok.

A Keretegyezményt Magyarország 2003. június 16-án írta alá. (2116/2003 (VI.6) Korm. Határozat alapján.) A ratifikációs okiratot 2003. április 7.-én az ENSZ titkárságon helyezte letétbe a Magyar Köztársaság.
A Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény, amely a világ első kizárólag népegészségügyi tárgyú egyezménye, 2005. február 27-én lépett hatályba a Részes Felek, így Magyarország vonatkozásában is. Magyarországon a Keretegyezmény kihirdetése a 2005. évi III. törvénnyel történt meg.

Azokban az országokban, ahol már a ratifikáció is megtörtént, csak olyan dohánytermékek kerülhetnek forgalomba, amelyek csomagolása figyelmeztet az egészségügyi kockázatra. Ezekben az államokban öt éven belül tilos lesz a dohányreklám, -promóció és -szponzoráció, és az eddigieknél is hatékonyabb lépéseket tesznek a passzív dohányosok védelmében.

Az Európai Unió egészségügyi biztosa drasztikus dohányzásellenes intézkedéseket léptetne életbe, hogy védje az Európában többségben lévő nem dohányzókat.
A ciprusi származású egészségügyi biztos, Markosz Kiprianu teljesen betiltaná a dohányzást a közterületeken is, ahogyan azt Írország és Olaszország a közelmúltban már megtette.

Kiprianu szerint az intézkedéssel a nemdohányzókat védenék, akik - bármennyire is furcsa, - többségben vannak az EU-ban. A biztos viszont elismerte, hogy élhet ugyan a teljes körű tiltás kezdeményezésével, de a megvalósításhoz nincs elég hatásköre.
Azt viszont megtehette, hogy felkérje Tasszosz Papadopulosz ciprusi elnököt és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnököt: mutassanak példát azzal, hogy felhagynak a dohányzással.

A dohányzás miatt az EU-ban félmillióan halnak meg évente; a rák okozta halálesetek 25 százaléka, és az összes halálokok 15 százaléka a dohányzásra vezethető vissza. Jelenleg Írországban és Olaszországban a legszigorúbbak a dohányzásellenes törvények, Nagy-Britannia is szigorú tiltást tervez bevezetni. (eurohirek.hu)

Széles körű dohányzási tilalom egyre több európai országban.
Írországban 2004. március 29-én lépett életbe az a jogszabály, amelynek értelmében a zárt térben lévő munkahelyeken - többek között irodákban, bárokban, éttermekben, vállalati járművekben - komoly büntetés terhe mellett tilos a dohányzás. A tiltás elsődleges célja a nemdohányzók védelme a dohányfüsttel szemben, melynek súlyos egészség-károsító, mérgező hatását a tudományos vizsgálatok egyértelműen bebizonyították.

Nem tartoznak a tiltó jogszabály hatálya alá a szabadtéri munkahelyek, a börtönök/fogdák, a szállodák és fogadók vendégszobái, meghatározott ápolási intézmények, pl. pszichiátriai kórházak, ápolási otthonok és egyes szabadtéri létesítmények, pl. sörkertek. A munkavállalók egészségének védelme azonban ezekben az intézményekben is kötelező. A kivételezettség csupán annyit jelent, hogy a munkáltatónak jogában áll dohányzó helyet elkülöníteni, de erre nem köteles, és az egész intézményt "nemdohányzóvá" nyilváníthatja.

Egyre szaporodik azoknak az országoknak a száma, amelyek Írországhoz hasonlóan szigorú jogszabályokat léptetnek hatályba a nyilvános helyek dohányfüst-mentesítése érdekében. Norvégiában 2004 júniusától, Máltán 2004 októberétől, Olaszországban pedig 2005 januárjától van érvényben ilyen jellegű tiltó törvény.

2005 tavaszán a dohányfüst-mentes életért indított kampányt az Európai Unió, melynek elsődleges célja a fiatalok megszólítása és elterelése a dohányzástól, illetve a leszoktatás támogatása különféle programokkal. Az esemény sajtótájékoztatóján Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott ismertette a hazai dohányzási szokásokat felmérő legújabb vizsgálat eredményét. Ebből többek között az is kiderül, hogy a megkérdezettek közel fele megtiltaná a dohányzást az éttermekben.

A dohányzás tekintetében Magyarország "előkelő" helyen áll az unió többi országához képest, a fiatalok körében divat dohányozni - hangoztatta bevezetőjében Mesterházy Attila az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára. Szilágyi Tibor a dohányzásellenes kampány nemzetközi szakértői testületének tagja elmondta: nagyon sok pénzt veszít el az ország amiatt, hogy 3,5 millió ember cigarettázik. 1998-ban a GDP 2,6 százaléka "veszett el" így dohányzás következtében, 2002-ben pedig 4 százaléka - fűzte hozzá. Magyarországra éppen a megfelelő időben érkezik a kampány, ugyanis új dohányzásellenes intézkedések várhatók itthon.

Forrás: Egészségügyi Minisztérium

© halmaz.hu