Életmód / Egészség / Klímaváltozás: alábecsülik-e a tudósok a helyzet súlyosságát?

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Klímaváltozás: alábecsülik-e a tudósok a helyzet súlyosságát?

Tíz magyarból három szerint a klímaváltozást illetően ma már rosszabb a helyzet annál, mint amit a tudósok állítanak. A többség a természeti környezet megóvása érdekében leginkább a költséghatékony energiatakarékos izzókra lenne hajlandó váltani. Az autózásról a többség nem mondana le.

Egyre gyakrabban hallhatunk különböző fórumokon az utóbbi időben hazánkban is egyértelmű jeleket felmutató klímaváltozásról. A GfK Hungária Piackutató Intézet 2007 májusában 1000 főt kérdezett meg arról, mennyire tartják fenyegető veszélynek a klímaváltozást, és mit lennének hajlandóak megtenni a természeti környezet megóvása érdekében.

A megkérdezettek 47 százaléka szerint reális az, amit a szakértők a klímaváltozásról és annak a Föld népességére gyakorolt hatásáról mondanak. Az állítással egyetértők aránya egyre növekszik a magasabb iskolai végzettséggel és a felsőfokú végzettségűek körében közel 54 százalék ez az arány.

A megkérdezettek 28 százaléka szerint a klímaváltozást illetően már ma rosszabb a helyzet, mint amit a tudósok állítanak. A nők valamivel nagyobb arányban osztják ezt a véleményt, mint a férfiak. A Pest megyében élők körében kimagaslóan magas (41 százalék) az állítással egyetértők aránya. Érdekes, hogy a kisebb, 2000-5000 lakosú településeken is az országos átlagnál magasabb (közel 38 százalék) azoknak az aránya, akik igen súlyosnak ítélik a klímaváltozás hatásait – talán mert az időjárás szeszélyei közvetlen hatással vannak azok megélhetésére, akik mezőgazdasággal foglalkoznak.

A magyarok mintegy 11 százaléka véli úgy, hogy a klímaváltozás és globális felmelegedés körül folytatott vitát nagyon eltúlozzák. Magasabb, 15 százalékot is meghaladó ez az arány a budapestiek körében.

A felmérés arról is megkérdezte az embereket, mit lennének hajlandók megtenni annak érdekében, hogy az energiafelhasználást csökkentsék.

A legtöbben, tízből heten készek arra, hogy a jövőben energiatakarékos izzókat használjanak. Tízből hat ember arra is hajlandó, hogy az elektromos készülékeket ne hagyja készenléti, úgynevezett stand-by üzemmódban, illetve energiatakarékos háztartási készülékeket vásároljanak. Nem meglepő, hogy ezekre az „áldozatokra” legtöbben hajlandók, hisz a környezet mellett ezzel saját pénztárcájuknak is jót tesznek.

A fogyasztók mintegy fele részesítené vásárláskor előnyben a helyi termékeket annak érdekében, hogy azok termelés helyszínétől a végfelhasználóig történő szállítása a lehető legkevésbé szennyezze a környezetet.

Az autózásról már jóval kevesebben hajlandók lemondani: a megkérdezetteknek csak 27 százaléka gondolja úgy, hogy egészen biztosan, vagy valószínűleg kevesebbet utazna autóval. Pozitívum viszont, hogy a magyarok több mint 40 százaléka legalább arra hajlandó lenne, hogy kisebb széndioxid kibocsátású új, vagy használt autót vásároljon.

Forrás: GfK Hungária

© halmaz.hu