Ásványvízben oldott anyagok

Kálciumból naponta 800 milligrammra van szüksége a szervezetnek. A kálcium a csontok és a fogak fontos alkotóeleme. Hiánya csontritkulást, jelentős hiánya tetániát (görcsös állapot) okoz.

A klorid rendszerint a nátriumhoz vagy a káliumhoz kötött formában fordul elő. A gyomorban a hidrogénnel együtt gyomorsavat alkot. A konyhasóval általában elég jut a szervezetbe.

A sejtek fontos alkotóelemét jelentő káliumból naponta 3,0-3,5 grammra van szüksége a felnőtt szervezetnek. Az izommunkához, így a szív munkájához is nélkülözhetetlen elem részt vesz a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában. Hiánya esetén izomgyengeség, görcsök, vérnyomáscsökkenés, keringési rendellenesség, bélrenyheség és a vese funkciós zavara léphetnek fel.

A magnézium a fehérje- és szénhidrát-anyagcsere fontos eleme. Naponta 300-350 milligramm szükséges az izmok tökéletes működéséhez is, de a magnézium a csontok felépítésében és a növekedésben fontos szerepet játszik ezért terhesség, szoptatás idején a napi szükséglet 450 milligrammra növekszik. Hiánya esetén ingerlékenység, álmatlanság, koncentrációs nehézségek, izomgörcs, szédülés, fejfájás léphet fel.

Nátriumból naponta két grammra van szükség ahhoz, hogy a klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartása jól működjön. A nátrium fontos szerepet játszik az izmok ingerelhetőségében, a vérnyomás szabályozásában és egyes enzimek aktiválásában. Hiánya gyengeséget, émelygést, izomgörcsöt, ájulást okozhat.

Napi 600-800 milligramm foszfor - kalciummal együtt - a csontok és a fogak megfelelő építőeleme. A foszfornak nagy jelentősége van a fehérje-, a zsír- és a szénhidrát-anyagcserében és az energia tárolásában.

A vas fő feladata az oxigén-, a szén-dioxid- és az elektronszállítás. A nők részére naponta szükséges 15-18 milligrammnyi vas felszívódását a C-vitamin és az állati fehérjék fokozzák, a csersav és a gabonafélékben lévő fitinsav gátolja. Hiánya vérszegénységet, gyengeséget, sápadtságot, fáradékonyságot okozhat.

A fluor a csontozat és a fogak építőeleme. Hiánya megkönnyíti a fogszuvasodás kialakulását, túladagolása azonban veszélyes. Különösen a terhes és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek fluoridszükségletének fedezésére kell ügyelni. A pajzsmirigyhormonok termelődése szempontjából fontos mikroelem a jód, amely nélkülözhetetlen a magzat méhen belüli fejlődéséhez is. A jódhiány következtében golyva alakulhat ki.

Némely ásványvíz lítiumot is tartalmaz, amely valószínűleg befolyásolja az ember pszichikai hangulatát. Hiánya hatással van a szív- és keringési megbetegedések kialakulására.

A mangán részt vesz a fehérje-, a zsír- és a szénhidrát-anyagcserében, valamint a csontok és a kötőszövet felépítésében. Egészséges csontok, porcok és a kötőszövetek felépítése elképzelhetetlen szilícium nélkül. Hiánya lassítja a növekedést és felgyorsítja az öregedési folyamatokat.

A cink számos enzim és az inzulin alkotórésze. Részt vesz a fehérje-, a zsír- és a szénhidrát-anyagcserében. Szerepe van a sebgyógyulásban és a szervezet immunrendszerének működésében. Hiánya az étvágy és az ízlelési érzék érezhető csökkenéséhez vezethet.

A minden külső szennyeződéstől és emberi beavatkozástól mentes földkéreg védett víztároló rétegéből származó természetes ásványvizek az ember számára kedvező összetételű és mennyiségű ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket tartalmaznak. A palackozott ásványvíz előállítása csak akkor lehetséges, ha a származási ország illetékes hatósága (Magyarországon a Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság) a hivatalosan is igazolt kémiai összetételű, mikrobiológiai tisztaságú és minőségű ásványvizet megvizsgálta és engedélyezte. Ez a hatóság engedélyezi a "természetes ásványvíz" megjelölés használatát a címkén is, ami tanúsítja a termék értékes ásványianyag-tartalmát és különleges táplálkozásfiziológiai értékét. A rendszeres, hivatalos ellenőrzések mellett a palackozóvállalatok saját kémiai és mikrobiológiai laboratóriumaikban is folyamatosan ellenőrzik a minőséget. Az utóbbi időben elterjedt a csökkentett szénsavtartalmú, valamint az úgynevezett "csendes vizek" fogyasztása is.

A nagy ásványvízfogyasztó nemzetekhez képest a magyarok egyelőre még kevés ásványvizet isznak, a 80-as évek rendkívül alacsony és nagyjából állandó fogyasztási értékeihez képest a 1990-es évek elején látványosan megindult a fogyasztás, a fogyasztók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egészséges táplálkozásra, és több ásványvizet isznak mint korábban. A magyarok elsősorban a szénsavas ásványvizet kedvelik, az összes ásványvízfogyasztásnak csupán 20 százaléka a szénsav nélküli ásványvíz. A hazai palackozott vizek döntő többsége ásványvíz, ezen kívül palackozott forrásvíz, ivóvíz és ásványi anyaggal dúsított ivóvíz van forgalomban.

A hazai piacot a három legnagyobb magyar gyártó, azaz az Apenta (többféle szénsaverősséggel, illetve -mentességgel), a Theodora Quelle (szénsavas és szénsavmentes változatban) és a Margitszigeti Kristályvíz márka uralja. A nagyok közötti verseny erősödése mellett persze a kisebbek is igyekszenek beleszólni az összképbe. Ilyenek a Borsodi, a Fonyódi, a Parádi víz, a Mohai Ágnes és az Aqua Matthias. Néhány fontosabb, világszerte elterjedt vízmárka, melyek közül a legtöbb már nálunk is kapható: a francia Perrier, Badoit, Vichy, az olasz San Pellegrino, San Benedetto, Vera, a német Apollinaris, Gerolsteiner Sprudel, Christinen Brunnen, a szlovéniai Radenska, az osztrák Römerquelle, a svéd Ramlösa.