? Mi van a pandémia kockázatával?

Világjárvány akkor alakulhat ki, ha a következő három feltétele teljesül: létrejön az influenza vírus új altípusa; embereket fertőz meg, és súlyos megbetegedést okoz; és gyorsan elterjed az emberek között. A H5N1 vírus teljes mértékben megfelel az első két feltételnek: humán megbetegedést okozó új vírus (a H5N1 vírus soha nem cirkulált széles körben az emberek között), és több mint 100 embert fertőzött meg, közel felének halálát okozta. Senki nem rendelkezik védettséggel, amennyiben megjelenik egy H5N1-szerű vírus.

Egy kivételével, megvannak a pandémia kialakulásának feltételei, ez pedig: képes legyen a vírus hatékonyan emberről-emberre terjedni. A kockázat, hogy a H5N1 vírusban kialakul ez a képesség, mindaddig fennáll, amíg a humán fertőzések kialakulására lehetőség van. Ezek a lehetőségek ugyanakkor fennállnak addig, amíg a vírus cirkulál a madarakban, és a helyzet még évekig eltarthat.

? Mennyire súlyos jelenleg a pandémia veszélye?

Az influenza világjárvány kialakulásának komoly kockázata van. Mivel a H5N1 vírus mélyen befészkelte magát Ázsia nagy részén, további humán esetek előfordulásának veszélye fennáll. Minden további eset lehetőséget ad a vírusnak, hogy az emberek közötti fertőzőképességet fokozza, és így kialakuljon egy világjárványt okozó vírustörzs.

A vírus jelenlegi terjedése a vadon élő madarak és a szárnyasok között, újabb területeken, tovább növeli a humán esetek kialakulásának lehetőségét. A következő pandémiának sem idejét, sem nagyságát nem lehet előre megmondani, de kialakulásának valószínűsége megnőtt.

? Melyek a legfontosabb jelek, amelyek a pandémia kezdetére figyelmeztetnek?

A legfontosabb figyelmezető jel akkor érkezik, ha az influenza klinikai tüneteivel halmozottan jelentkeznek betegek, közel egyidőben és helyen, ez azt jelzi, hogy emberről-emberre terjed a fertőzés. Hasonló okok miatt, a H5N1 fertőzött betegeket ellátó egészségügyi dolgozók között kialakult esetek észlelése az emberről-emberre terjedő fertőzés kialakulását jelezné. Ilyen események észlelését követően azonnal meg kell kezdeni a területen minden lehetséges eset kivizsgálását, a diagnózis megerősítését, a fertőzés forrásának meghatározását, és annak megállapítását, hogy a fertőzés az emberről-emberre terjed-e.

A WHO speciális referencia laboratóriumaiban végzett vírus vizsgálatok erősíteni tudják a területi kivizsgálásokat a vírus genetikai és egyéb változásainak kimutatásával, amelyek jelzik a vírus megváltozott humán fertőzőképességét. Ezért a WHO ismételten kéri az érintett országokat, hogy tegyék lehetővé a vírus-vizsgálatok elvégzését a nemzetközi kutatás számára.

? Megelőzhető-e a világjárvány?

Senki nem tudja biztosan. A pandémia megelőzésének legjobb módszere a vírus eliminálása lenne a madarakból. Viszont egyre kétségesebb ennek megvalósítása a közeljövőben.

Az ipartól kapott donációból a WHO 3 millió beteg kezelésére elegendő készletet halmoz fel antivirális gyógyszerekből, 2006 elejéig. A legújabb, matematikai modellen alapuló vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a gyógyszerek alkalmazhatók profilaxis céljára a világjárvány kezdete körüli időszakban, a vírus megjelenése kockázatának csökkentése, vagy legalábbis a globális terjedés késleltetése érdekében, így időt nyerve az oltóanyag-ellátás növelésére.

E stratégia sikere, amelyet még nem próbáltak ki, sok olyan, a vírus viselkedésére vonatkozó feltételezéstől függ, amelyeket a pandémia korai szakaszában, előre nem lehet megismerni. A sikerességet befolyásolja még a kezdeti fázisban érintett területeken a kiváló betegfelügyeleti és nyomonkövetési valamint bejelentési, azaz surveillance és logisztikai kapacitás, és a szabad mozgást korlátozó intézkedések végrehajtása. Annak érdekében, hogy a WHO által a gyors beavatkozás céljára tárolt virus ellenes gyógyszerek sikeres felhasználásának lehetőségét növeljék, az érintett területeken fokozni kell a surveillance-ot, különösen az időben és térben összefüggő esethalmozódások felderítését.

? Milyen stratégiai intézkedéseket javasol a WHO?

2005. augusztusban az Egészségügyi Világszervezet minden országnak elküldte az ajánlott stratégiai intézkedéseket tartalmazó dokumentumot. A madárinfluenza pandémia fenyegetésére reagáló intézkedések célja a nemzeti felkészülés erősítése, a világjárványt okozó vírus megjelenése lehetőségeinek csökkentése, a korai figyelmeztető rendszer javítása, a kezdeti fázisban globális terjedés késleltetése, és az oltóanyag-fejlesztés gyorsítása.

? Megfelelően felkészült-e a világ?

Nem. Annak ellenére, hogy az előzetes figyelemfelhívás már közel két éve tart, a világ nincs kellően felkészülve arra, hogy megvédje magát a világjárványtól. A WHO felhívta az országokat a pandémiás terv elkészítésére, de eddig csak közel 40 ország készítette el. A WHO ugyancsak sürgette a nemzeti antivirális gyógyszer-készletek kialakítását. Harminc ország kíván vásárolni ilyen gyógyszereket nagy mennyiségben, de nincs elegendő gyártókapacitás a megrendelések azonnali teljesítésére. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a legtöbb fejlődő ország nem fog hozzájutni antivirális gyógyszerekhez és vakcinákhoz egy világjárvány során.

? Melyek a fokozott megbetegítő-képességű vírusok?

Az influenza A vírusnak 16 H altípusa és 9 N altípusa van. Csak a H5 és H7 altípusok okozzák a magas patogenitású megbetegedést. A baromfiállományban cirkuláló vírus képes a mutációra, általában néhány hónapon belül kialakulhat a magas patogenitású formája. Ezért a szárnyasok között a H5 és H7 altípus jelenléte mindig figyelmet érdemel, még ha a fertőzés kezdeti tünetei enyhék is. ? Milyen módon terjed a madarak között a madárinfluenza vírusa?

Az influenzavírussal fertőzött madarak a vírusokat minden testváladékukkal és a bélsarukkal (ürülékükkel) nagy tömegben ürítik. Az állatokból kijutott vírusok a természetes vizekben 1-2 hétig élet- vagyis fertőzőképesek maradnak.

Az állatok fertőződése bekövetkezhet közvetlen egymás közötti érintkezéssel, a vírus belégzésével, testváladékokkal szennyezett takarmány felvételével, ivóvízzel stb.

A fertőzést gyakran vadmadarak, főleg vándorló vízi szárnyasok és gázlómadarak, különösen gyakran vadkacsák közvetítik, elsősorban a bélsaruk útján.

A vadon élő és a vándormadarak fertőzést terjesztő szerepét az is alátámasztja, hogy a szabadban tartott házi baromfifajok (pulyka, kacsa) influenzás megbetegedése sokkal gyakoribb, mint a többnyire zártan ("iparszerű körülmények között") tartott csirkeállományoké. A vándormadarak az influenzavírusokat akár kontinensek között is képesek terjeszteni.

2005.11.02.