? Mi a teendő az elpusztult szárnyasokkal, városi madarakkal?

Egy-egy elpusztult állat esetén (pl. városi bérház belső udvarán elhullott galamb) javasoljuk, hogy ássák el az állatot. Ügyeljenek arra, hogy lehetőleg ne érintsék meg az állatot, használjanak lapátot, védőkesztyűt! Amennyiben azt tapasztalják, hogy csoportosan pusztulnak el környezetükben madarak, azt azonnal jelentsék a területileg illetékes ÁNTSZ-nél!

? Lehet-e szárnyas húst fogyasztani?

Igen. A madárinfluenzát okozó vírus hőre érzékeny, tehát a szokásos konyhatechnológia alkalmazásával (sütés, főzés) elpusztítható. Még az esetlegesen fertőzött állat húsa és egyéb részei sem közvetítik a fertőzést, ha azok kellően meg vannak sütve vagy főzve. Mindig fontos azonban betartani az alapvető higiéniai követelményeket: figyeljünk oda a kézmosásra a főzés, valamint a nyers hússal való munka előtt és után is! Fontos tudni, hogy a hűtés, fagyasztás nem pusztítja el a kórokozót!

5./ Megbetegítő vírusok

? Mi a H5N1 vírus?

Több tucatnyi influenza-vírustörzs ismert, amelyeket a bennük megtalálható két fehérjéről neveztek el. A H5N1 a Hongkongban 1997-ben kitört madárinfluenza-járvány kórokozója, amely során 1,5 millió szárnyast kellett elpusztítani, tizennyolc ember betegedett meg, közülük hatan meghaltak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint a feltételezhetően fertőzött baromfiállomány gyors levágása akadályozta meg a világméretű járványt.

A H5N1 madárinfluenza 2003-ban Dél-Koreában ismét felütötte a fejét. Eddig Kambodzsában, Kínában, Indonéziában, Japánban, Kazahsztánban, Koreában, Laoszban, Malajziában, Mongóliában, a Fülöp-szigeteken, Oroszországban, Tajvanon, Thaiföldön és Vietnamban fedeztek fel a vírussal megfertőzött madarakat.

A H5N1 vírus jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiség számára, mivel könnyen kialakulnak mutációi, és abban az esetben, ha más vírusok génjeivel keveredik, emberről emberre terjedő kórokozó is kialakulhat. Szakértők becslése szerint ez utóbbi esetben a vírus következtében világszerte több mint 25 millióan betegedhetnek meg súlyosan és 7 millióan meg is halhatnak. Más számítások szerint az érintett térségek lakosságának 50 százaléka megfertőződhet és várhatóan öt százalékuk hal meg.

Valamennyi influenzavírus gyorsan változik, ezért a szabványos védőoltást évente módosítani kell. A H5N1 vírus is gyorsan mutálódik. Szakértők attól tartanak, hogy emberekre veszélyes influenzavírus génjével keveredhet, és így erősen fertőző és halálos vírustörzs jöhet létre.

A H5N1 vírussal megfertőződött baromfi legalább tíz napon át terjeszti a kórokozót szájon át és az ürüléke révén. A vándormadarak, főként a vadkacsák a madárinfluenza-vírus "természetes" hordozói, és rendszerint nem betegednek meg, ha megfertőződnek. A háztáji baromfi - így a csirke és a pulyka - a megfertőződés után gyorsan elpusztul.

? Milyen változások szükségesek ahhoz, hogy a H5N1 pandémiát okozó vírussá váljon?

Két mechanizmus teszi lehetővé a vírus fertőző képességének fokozódását. Az egyik a genetikai átrendeződés, amely a sertésben vagy emberben létrejött fertőzés során a humán- és madárinfluenza vírusok között kialakul. A reasszortálódás (genetikai módosulás) olyan pandémiát okozó vírus létrejöttét eredményezheti, amit az esetek gyors és robbanásszerű megjelenése jelez.

A másik mechanizmus az adaptív mutáció fokozatosabb folyamata, amely során a vírus jobban tud kötődni az emberi sejtekhez az ezt követően kialakuló humán fertőzésekben. A mutációt először a kis számú humán esethalmozódás jelzi, amelyeknél bizonyított a fertőzés emberről-emberre terjedése, valószínűleg némi időt hagyva a világnak a védekezésre.

6./ Pandémia

? Miért különlegesek a jelenlegi járványok?

A Délkelet-Ázsiában, 2003 közepén elkezdődött madárinfluenza járványok az eddig feljegyzett legnagyobb kiterjedésűek és legsúlyosabbak közé tartoznak. A múltban eddig ez a betegség még soha nem érintett egyidőben ennyi országot, ilyen sok szárnyas pusztulását okozva.

A kórokozó, a H5N1 vírus, különösen ellenálló. Bár közel 150 millió szárnyas pusztult vagy pusztítottak el, a vírust endémiásnak tekintik. Indonézia és Vietnam sok részén, és Kambodzsa, Kína, Thaiföld egyes területein, valamint a Laoszi Nép Demokratikus Köztársaságban is lehetséges az előfordulása. A betegség leküzdése baromfiállományban évekig eltarthat.

2003. december közepe és 2004. február eleje között, a szárnyasok között a H5N1 vírus által okozott járványt jelentettek az alábbi nyolc ázsiai országból (a bejelentés sorrendjében): a Koreai Köztársaság, Vietnam, Japán, Thaiföld, Kambodzsa, a Laoszi Nép Demokratikus Köztársaság, Indonézia, és Kína. A legtöbb országban korábban soha nem észleltek a madárinfluenza magas patogenitású vírusa által okozott járványt.

2004. augusztus elején, kilencedik ázsiai országként, Malajzia jelentette az első H5N1 járványt a szárnyasok között. Oroszországból az első ilyen járvány kialakulását 2005. július végén jelentették, ezt követően, pedig augusztus elején, Kazahsztánból érkezett bejelentés a megbetegedésről. Mindkét országból érkezett bejelentés vándormadár pusztulásról H5N1 fertőzés miatt. Szinte ezzel egyidőben Mongóliában mutatták ki a H5N1 vírust elhullott vándormadarakban. Törökországban 2005. októberében megerősítették a H5N1 jelenlétét a szárnyasok között. Máshol is folynak vizsgálatok a vadonélő és házi szárnyasok között kialakult járványról.

Japán, a Koreai Köztársaság, és Malajzia jelentette be, hogy megszűnt a járvány, és mentes a megbetegedéstől. A többi érintett területen a járványok, különböző mértékben, továbbra is tartanak még.